Új dallam
Virágok szirma ékesen ragyog,
De meghal egyszer, s fonnyadva rohad.
Gyönyörű volt, kedves és szép,
De mi élt egyszer feledésbe vész.
Élet, halál együtt jár,
Elfogadod vagy nem, rajtad áll.
Megmásíthatatlan és örök,
Az idő vonalát meg nem töröd.
Így múlik el minden az életben.
A szerelem is, mi egykor éltetett.
De mindig eljön a tavasz,
S szíved új dallamra fakad.
